A kréta /magnézia (magnesia alba) használata gyakori minden olyan sportágban, ahol elengedhetetlen a csúszásmentes markolat, mint például a mászásban vagy boulderezésben. Nem csoda, hogy az edzőteremben gyakran lehet hallani:
“A bolderezés egyik fele az út tisztítása, a másik fele pedig az elegendő magnézia használata.”
Viszont vannak eme varázslatos pornak negatív hatásai is? Mint például egy elkerülhetetlen (vagy igenis elkerülhető) pornak való expozíció? Vizsgáljuk ezt meg!
Ez a cikk a következőképpen épül fel:
Jó olvasást és kérlek oszd meg a gondolataid a hozzászólásokban!
Összefoglaló
A részecskék (porszemek) hatása az emberi egészségre
Nyilvánvaló, hogy a levegő minősége különböző szennyeződésektöl függ, a részecskék (pariculate matter: PM) jelenléte csak egy közülük. Az összes káros anyag figyelembe vétele viszont túlmenne ezen blogcikk keretein. Valamint a mászótermek legnyilvánvalóbb szennyezője a por, ezért csak erre a témára fogok ebben a cikkben összpontosítani.
A részecskék mérettől függő lerakódása az emberi testben
Számos szabályozási iránymutatás létezik porra/részecskékre vonatkozóan országonként. Néhány példa (zárójelben a hozzátartozó korlátokkal) ezek közül:
- a tüdőhörgőkben lerakódni tudó (1,25 mg/m3) és a belélegzhető (4 mg/m3) porra vonatkozó munkahelyi határértékek,1
- a maximális porkoncentráció (300 µg/m3) Németország bármely munkahelyén.2
Ezek a korlátozások azonban a részecskék különböző mérettartományira érvényesek. A jobb összehasonlítás érdekében a kutatók a PM méretétől (aerodinamikai átmérőjétől) függően nómenklatúrát alkalmaznak: az XY µm-nél kisebb vagy azzal egyenlő nagyságú részecskéket a PMXY jelöli. Ezek közül a leggyakrabban idézettek egyike a PM2,5 és PM10.
Hogy jobban értsük milyen kicsik is ezek a részecskék: Az emberi haj átmérője a (50-70) µm tartományban van. Mérettől függően a PM behatolhat az emberi test különböző részeibe, mint azt az Ábra 1 is mutatja: Minél kisebbek a részecskék, annál nagyobb hatással vannak az emberi légzőrendszerre. A 0,1 µm-nél kisebb átmérőjű ultrafinom részecskék elméletileg akár a véráramba is bejuthatnak. Ez az ismeret azonban elsősorban számítógépes szimulációkon alapul.3
Egészségügyi szabványok
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization: WHO) két kültéri levegőminőségi iránymutatást tett közzé a PM10-koncentrációra vonatkozóan.4 Egy további publikációjukban bemuttatták, hogy nem találtak különbséget a beltéri és kültéri részecskeszennyezés emberi szervezetre gyakorolt hatásában.5 Ezért ezeket az egészségügyi előírásokat valószínűleg a beltéri tevékenységekre is alkalmazni lehet:
- Az éves átlag nem haladhatja meg a 40 μg/m³-t.
- A napi átlag nem haladhatja meg az 50 μg/m³-t, kivéve évi maximum 35 alkalommal.
És ezeket a korlátokat komolyan kéne venni. A WHO még ennél is alacsonyabb ideiglenes célt tűzött ki a PM10 éves átlagára: 20 µg/m³-t (és ennek felét a PM2,5-re), mert ez ~15%-kal csökkentené a légszennyezéssel összefüggő haláleseteket. Továbbá, a PM-szennyezés teljes, 0-ra való csökkentése – 8,6 hónappal – meghosszabbított várható élettartamhoz vezetne.6 Érdekes módon, egy hosszútávú PM2,5-nek való kitevés sokkal súlyosabb, mint több rövid távú expozíció összessége.7
De mi történik, ezen határok/szabványok túllépése esetén? Világszerte számos kutatás betekintést enged ebbe a témába, feltárva a rövid, illetve hosszú távú PM2,5-expozíció által kiváltott fiziológiai hatásokat és biológiai mechanizmusokat: A sivatagi por például szív- és érrendszeri rendellenességeket, míg a fa vagy olaj égése légúti problémákat is okozhat.7 Fontos megemlíteni, hogy nehéz a PM pontos összetételét megállapítani, ugyanis óriási eltérések vannak a részecskék térbeli és időbeli összetételében. Továbbá nem pontosan tisztázott, hogy az adott kémiai összetétel miképp befolyásolja az egészségre gyakorolt káros reakciókat.8 Mindazonáltal, egy átlagolt PM-expozíció általános indikátorként használható a káros egészségügyi hatások felbecsülésére.8
Részecskék / magnézia a mászótermekben
A németországi darmstadti egyetem kutatói közzétettek néhány érdekes tanulmányt benti mászótermekben lévő PM-koncentrációról.9,10 Azzal érvelnek, hogy mivel:
- alig állnak rendelkezésünkre adatok arról, hogy milyen hatással van az egészségre a magnézia &
- a magnesia alba még 100% relatív páratartalom mellett sem oldódik fel,
ezért a magnéziából származó PM-et mérettől függő pornak tekinthetjük, ha az egészségre káros hatásait akarjuk vizsgálni.
A kutatók (1,5-1,8) m magasságban mérték a PM1, a PM2,5 és a PM10 értékeket, és megállapították, hogy a PM koncentráció erősen függ az edzőteremben tartózkodó személyek számától. Csúcsidőben, mikor a termek tele voltak, a PM10 érték a (1-4) mg/m3 tartományban volt. Napi átlagban ez (200-500) µg/m3 koncentrációt jelent. Ezen magas értékeket elsősorban a kréta rendkívül magas használata magyarázza, de a mászócipő illetve a kötél koptatása is hozzájárul.9
De mégis mit jelent ez a te átlagos por-expozíciód szempontjából? Számod ki, ha érdekel, a számológéppel a jobb oldalon:
A WHO által megadott irányértékekkel való közvetlen korreláció nem teljesen triviális, a különböző porforrások részecskeméret-eloszlása miatt. Ettől függetlenül egyértelmű, hogy ezek az értékek nagyon magasak, ezért jobb lenne a mászótermekbeli magas expozíciót elkerülni. Szerencsére, van erre néhány lehetőség:10
- Elegendő szellőztetés vagy egy modern légszűrő rendszer, vagy rendszeres ablak kinyitás által: Ez (45-60) %-kal csökkenheti a por mennyiségét.
- A folyékony kréta/magnézia használata annyira le tudja csökkenteni a porkoncentrációt, mintha a teremben egyáltalán nem lenne használva kréta. Az etanol (a folyékony kréta oldóanyaga) bőrre gyakorolt esetleges káros hatásai azonban hátrányosak lehetnek. Minden más típusú magnesia alba használata hasonlóan magas PM-koncentrációt eredményez.
Részecskék /magnézia otthon: Egy edzés közben mért értékek
Egy másik lehetőség természetesen az lenne, ha csökkentenénk a résztvevők számát és otthon edzenénk egy saját készítésű falon. Kíváncsiságból kipróbáltam ezt a saját készítésű campus falamon. Megmértem a PM2,5 és PM10 koncentrációkat egy saját készítésű, Arduino alapú porérzékelő rendszerrel. A mérés eredményét az Árba 3 foglalja össze.
Szinte lehetetlen nem azonnal észrevenni, hogy pontosan mikor nyúltam a krétazsákomba egy csúszásmentesebb markolatért. Egy rövid, 30 perces edzés során a PM10 érték átlagban ~ 130 µg/m 3 volt, amit elég magasnak tartok. Így ettől kezdve otthon csak folyékony krétával vagy nyitott ablakok mellett kezdtem edzeni. Ezt talán neked is meg kéne fontolnod.
Záró megjegyzések:
- Ebben a cikkben csak beltéri mászótermeket veszek figyelembe. A szabadban való mászás valószínűleg nem eredményez ilyen magas PM-koncentrációt.
- Mellesleg: a magnesia alba nemcsak a mászásban használatos, hanem más létesítményekben, mint például fitneszközpontokban, iskolákban és sportcsarnokokban is. Ha érdekel, olvass el pár további irodalmat.11–14
Bibliográfia
1. Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin. (2014) Allgemeiner Staubgrenzwert:1–4. https://www.baua.de/DE/Angebote/Rechtstexte-und-Technische-Regeln/Regelwerk/TRGS/pdf/900/900-allgemeiner-staubgrenzwert.pdf?__blob=publicationFile&v=2.
2. DFG. (2021) MAK- und BAT-Werte-Liste 2021: Maximale Arbeitsplatzkonzentrationen und Biologische Arbeitsstofftoleranzwerte. https://series.publisso.de/sites/default/files/documents/series/mak/lmbv/Vol2021/Iss1/Doc001/mbwl_2021_deu.pdf.
3. DANEL Vincent. (2021) Airborne particulate matter and their health effects. Encycl Environ.
https://www.encyclopedie-environnement.org/en/health/airborne-particulate-health-effects/.
4. European Comission. Air Quality Standards n.d. https://ec.europa.eu/environment/air/quality/standards.htm.
5. WHO. (2010) WHO Guidelines for Indoor Air Quality: Selected Pollutants.
7. Europe WRO for. (2013) Review of evidence on health aspects of air pollution – REVIHAAP Project.
8. WHO. (2005) Air Quality Guidelines, Global Update.
9. Weinbruch S, Dirsch T, Ebert M, Hofmann H, Kandler K. (2008) Dust exposure in indoor climbing halls. J Environ Monit 10:648.
10. Weinbruch S, Dirsch T, Kandler K, Ebert M, Heimburger G, Hohenwarter F. (2012) Reducing dust exposure in indoor climbing gyms. J Environ Monit 14:2114.
11. Salonen H, Salthammer T, Morawska L. (2020) Human exposure to air contaminants in sports environments. Indoor Air 30:1109–29.
12. Oliveira M, Slezakova K, Delerue-Matos C, Pereira MC, Morais S. (2019) Children environmental exposure to particulate matter and polycyclic aromatic hydrocarbons and biomonitoring in school environments: A review on indoor and outdoor exposure levels, major sources and health impacts. Environ Int 124:180–204.
13. Slezakova K, de Oliveira Fernandes E, Pereira M do C. (2019) Assessment of ultrafine particles in primary schools: Emphasis on different indoor microenvironments. Environ Pollut 246:885–95.
14. Slezakova K, Peixoto C, Pereira M do C, Morais S. (2018) Indoor air quality in health clubs: Impact of occupancy and type of performed activities on exposure levels. J Hazard Mater 359:56–66.
A nevem Vince, és meg szeretném osztani veletek a mászásban szerzett és általános kültéri (outdoor) tapasztalataimat. Ha bármilyen észrevételed vagy kérdésed van, ne habozz és írj egy e-mailt!