Boulderezés Fontainebleau-ban 

Európa egyik legnépszerűbb boulderhelye mindössze néhány kilóméterre délre található Párizstól. A Fontainebleau melletti gyönyörű “Parc naturel régional du Gâtinais français” területén több ezer szikla található minden nehézségben, 1a-tól 8c-ig. A sziklák homokkőből vannak, és állaguk ill. összetételük régiónként változik.

Ez a cikk a következőképpen épül fel:

Részletes tartalomjegyzék
  1. Utazás és szállás
  2. Ebben a fejezetben néhány információt találsz arról, hogy hogyan juthatsz el Fontainebleau-ba, és milyen lehetőségeid vannak az éjszakai tartózkodással kapcsolatban. Kitérek majd arra is, hogy az év melyik évszakában érdemes leginkabb ide látogatni.

  3. Fontainebleau története: A parkour-ok eredete
  4. Ebben a fejezetben megismerheted a régió történetét, és megtudhatod, hogy hogy keltere tel a ma már világszerte ismert parkour-ok.

  5. A Párizsi-medence egyedi geológiája és az ebből eredő kőzetek sokfélesége
  6. A Párizsi-medence és a benne található Fontainebleau régió nagyon egyedi képződménytörténettel rendelkezik. Ebben a fejezetben érdekes információkat találsz a homokkő kőzetek geológiájáról.

  7. Benyomások az itteni boulderezésről
  8. Itt néhány benyomást találhatsz a saját Fointainebleau-ban szerzett boulder-élményeimről.

  9. Bibliográfia
  10. Itt megtalálod a cikkhez használt irodalmat.

Jó olvasást és kérlek oszd meg a gondolataid a hozzászólásokban!

Utazás és szállás

Mivel a Fontainebleau melletti erdő mindössze 60 km-re délre fekszik Párizstól, könnyen megközelíthető bármilyen közlekedési eszközzel. A leglogikusabb választás, ha autóval utazol, hogy néhány boulder matracot (crash pad) is magaddal tudj vinni. Alternatív megoldásként természetesen utazhatsz repülővel vagy vonattal is, és helyben bérelhetsz néhány boulder matracot. Sok régió gyalogosan is megközelíthető, a szállasod helyétől függően. Érdemes megemlíteni, hogy biciklivel sokszor könnyen elérheted a közeli boulderhelyeket.

Boulderek elérhetősége Fontainebleau-ban

A különböző párizsi éjszakázási lehetőségek vagy a Fontainebleau-ban és környékén található nyaralók mellett néhány kemping is található a boulder régió kellős közepén. Néhány ismert példa erre a Les Pres, La Musardiére, Ile de Boulancourt & Belle Etoile kempingek. A nyitvatartási hónapokat és információkat a foglalásról megtalálsz a kempingek honlapjain.

Mi úgy döntöttünk, hogy autóval utazunk és La Musardiére-ben sátorozunk, mivel elsősorban a Gorge aux Chats (Cote) régiót akartuk felfedezni. Ez egy nagyon szép kemping, nyáron medencével és reggel 8-tól 9-ig friss bagettel (hétfő és kedd kivételével). Csak parkolni kell a bejárat közelében, majd bejelentkezni a recepción. Itt kapsz egy kártyát, amivel be tudsz hajtani a kempingbe autóddal. Az árak elfogadhatóak: Körülbelül 7 €-t fizetsz személyenként egy éjszakára, plusz a sátor/autó költségeit. Ne felejts el saját WC-papírt vinni!

Baguette büfé a campingben
1. kép: Friss bagettre való reggeli várakozás.
Mikor érdemes idelátogatni

A látogatás időpontja nagyban függ az általad preferált mászási hőmérséklettől. A legkellemesebb évszakok a tavasz és az ősz. Ha a maximumot szeretnéd kihozni magából, a téli utazás előnyös lehet, mivel a hidegben nagy a tapadás az ujjak és a szikla között. Végső soron ami a legfontosabb, hogy száraz körülményeket fogj ki. Szerencsére még egy esős időszak után is, egy megfelelő mennyiségű szél a valaha volt legjobb feltételeket biztosíthatja. Ne feledd, hogy az időjárás helyenként változhat az erdőben, ezért nézd meg az időjárás-előrejelzést több régióra vonatkozóan is. Jó szórakozást!

Fontainebleau története: A parkour-ok eredete

Fontainebleau-ban számos boulder terület található a bükkösökkel, nyírfákkal, fenyőkkel, gesztenyefákkal és tölgyekkel teli erdőben.1 Leírást ezen területekről, mint például a Bas Cuvier-ről, Cuvier Rempart-ről, 95.2-ről, Cul de Chien-ről és számos további területről, több weboldalon és különböző hegymászó kalauzokban is magtalálsz.​1,2​

A fontainebleau-i erdő évszázadokon át vadászterületként szolgált. Először a kőkorszakban, mint ahogy ezt a kőfaragványok indikálják, majd a 13. századtól kezdve kizárólag a francia királyi családok számára. Az 1789-es francia forradalom után az erdő polgári jogállásába került. Néhány évtizeddel később megkezdődött az erdő feltérképezése, melynek eredményeként színkódolt túrák keletkeztek az erdőben. Nem tartott sokáig, amíg az alpesi hegymászók 1908-tól kezdődően gyakorlásként kezdték el használni ezeket a sziklákat, és létrehozták a ma már világszerte ismert parkour-mászást. Az évek múlásával a mászás fokozatosan egyre technikásabbá és nehezebbé vált. Az első 5-ös fokozatú boulder (La Fissure des Alpinistes, Pierre Allain által 1934-ben) megmászásatól az első 8a boulder megmászásáig (C´Était Demain, Jacky Godoffe által 1984-ben) 50 évnek kellett eltelnie.1 Azóta számos 8b és 8c bouldert bouldereztek.

Parkour-ok

A parkour-ok nehézsége 1a-tól (könnyű) 8a-ig (kemény dió, mint egy 3 napos bagett) terjed, sárga/narancs, kék, piros és fekete színekkel jelölve, amelyek mindegyike fokozatosan nehezedik. Különösen, ha kezdő vagy, ezek a parkour-ok segítenek sziklákat találni, hasonló nehézségű boulderek összevonásával. Egy parkour 20-40, azonos színnel és egymást követő számokkal jelölt boulderből áll, ahogyan azt az 1. ábra (balra) mutatja. Így a boulderezés egy további állóképesség-jelleget kap, amely tökéletes edzést nyújt mászók és alpinisták számára.

Parkour-ok
1. ábra: Balra: Egy viszonylag kis terület vázlata 24 kővel valamint két (kék és narancssárga) parkour-ral. Jobbra: Tipikus festés egy sziklán egy narancssárga 6-os boulder jelöléséhez.

Az parkour-ok festett, színes, hüvelykujjnyi méretű számokkal vannak megjelölve, mint az az 1. ábrán (jobbra) is látható. Ezek a jelölések a sziklák labirintusában való tájékozódás közben is jól jönnek. A festék körülbelül 5-10 év után kezd elkopni, így a parkour-ok maguk újrafestésük során egy kicsit változhatnak. Ne csodálkozz tehát, ha a mászókalauzod és a köveken lévő jelölések között kisebb eltérések vannak.

Bolderezés Fontainebleu-ban: knee-bar egy 7a-ban
2. kép: Parkour-okban és 7a-kban: A térd-szorítás (knee bar) pihenő a legjobb barátod.

A Párizsi-medence egyedi geológiája és az ebből eredő kőzetek sokfélesége

A Fontainebleau melletti kőzetek a Párizsi-medence részét képezik, amelynek eredete még mindig nem teljesen ismert. E kőzetek pontos kialakulásáról számos elmélet létezik. A legtöbbjükben fontos szerepet játszik a tenger időszakos visszatérése ebbe a régióba az elmúlt 25 millió évben (a Rupel-korszakban): Ezáltal több mészkő- és homokréteg jöhetett létre, ami egy “mészkő-homokkő-mészkő” szendvicset eredményezett.3

A középső homokréteg egyes részei (a miocén korban) valószínűleg a fokozatosan süllyedő talajvízszint miatt megkeményedett (ún. szilifikáció). Ennek eredményeképpen a laza fehér homokok között igen ritka, heterogén eloszlású, lapos fekvésű és szorosan cementált homokkő alakult ki.4 Ennek a rétegszerkezetnek a legkülönlegesebb jellemzője Fontainebleau-ban a szorosan cementált lencsék és a laza, vízáteresztő részek közötti kontraszt.5

Az Alpok kialakulása során egy későbbi reakció következtében az egész rétegszerkezet elkezdett szétesni/szétroppanni. A kvarcitok és az egész üledékréteg különböző irányokban történő felhajtása és ezáltali törése következett be.3 Van néhány jel arra, hogy ezt követően (az elmúlt 30.000 évben) egy második szilifikációs esemény is bekövetkezhetett.6

Mindez rendkívül változatos kvarc-szerkezetű homokkőtömböket eredményezett, ami a fontainebleau-i sziklatömböket roppant változatossá teszi. A régió tektono-üledékes mozgásairól és kőzetképződéséről a feltüntetett szakirodalomban további részleteket találsz.7,8

A boulderezés változatossága

Az izgalmas része annak, hogy ilyen sokféle struktúrával találkozunk, a boulderezés változatossága. Még egy parkour-on belül is – és így egy régión belül is – különböző mászó technikákra lesz szükséged. Én személy szerint nagyon élveztem mind a sloper-eket (görögdinnyéhez hasonló sziklaforma), mind a borotvaéles krimp-eket (3. kép, balra). Annak ellenére is, hogy az utóbbiak (krimpek) lassan, de biztosan tönkretették a cipőmet. A nyilvánvaló előny: Ha nem tetszik egy boulder, csak menj a következőre, az valószínűleg teljesen más készségeket fog igényelni. Jó szórakozást!

A boulderezés változatossága
3. kép: Bleau-ban gyakran a „semmibe“ kapaszkodsz, miközben a „semmin“ állsz.

Megjegyzés: A homokkő Fontainebleau-ban gyakran meglehetősen csiszolt. Egy kis polírozás sajnos minden alkalommal előfordul, amikor homok marad a cipődön. Két okból is érdemes tehát letisztítani a homokot a cipődről mielőtt nekifutnál a bouldernek: Így jobb lesz a tapadás a sziklán, és nem polírozod tovább a sziklát sem.

Benyomások a Fontainebleau-i boulderezésről

Csodálatos volt, hogy egy hétig többszörös boulderedzésre volt lehetőségem a térdsérülésem után Fontainebleau-ban. Lent egy videót találsz a 4a-tól 7a-ig terjedő nehézségek progressziójáról. A 4. skálához nem sok ujjerőre van szükség, az 5. skálán viszont elkerülhetetlenné válik a sloperek vagy kis élek (krimpek) tartása. A 6. skála még erősebb ujjakat igényel, és gyakran sokkal több erőt. A technika mindig jól jön, különösen a még magasabb fokozatokban. Az alábbi videón látható 7a szintén hatalmas állóképességet igényel. Nézd meg a videót, ha érdekel pár funky boulder és kíváncsi vagy a különbśgekre egy 4a és egy 7a boulder között!

1. videó: Bouldering Fontainebleau-ban: Nehézségi fokozatok 4a-tól 7a-ig.

Bibliográfia

  1. Watson J, Lambton C. Essential Fontainebleau. 2nd ed. Stone Country Press LTD; 2014. Link
  2. Hirschmann B. Bouldern in Fontainebleau – Geschichte, Tipps und Infos. Bergzeit.de. Published 2019. Accessed 2022. Link
  3. Missenard Y, Parizot O, Barbarand J. Age of the Fontainebleau sandstones: a tectonic point of view. Bull Soc géol Fr. Published online 2017:28. doi:10.1051/bsgf/2017194
  4. Thiry M. Siliceous karst development in the Fontainebleau Sandstone (France). Nature Conservation. 2007;63:77-83.
  5. Thiry M, Marechal B. Development of Tightly Cemented Sandstone Lenses in Uncemented Sand: Example of the Fontainebleau Sand (Oligocene) in the Paris Basin. Journal of Sedimentary Research. Published online May 1, 2001:473-483. doi:10.1306/2dc40956-0e47-11d7-8643000102c1865d
  6. THIRY M, AYRAULT MB, GRISONI JC. Ground-water silicification and leaching in sands: Example of the Fontainebleau Sand (Oligocene) in the Paris Basin. Geological Society of America Bulletin. Published online August 1988:1283-1290. doi:10.1130/0016-7606(1988)100<1283:gwsali>2.3.co;2
  7. Beccaletto L, Hanot F, Serrano O, Marc S. Overview of the subsurface structural pattern of the Paris Basin (France): Insights from the reprocessing and interpretation of regional seismic lines. Marine and Petroleum Geology. Published online April 2011:861-879. doi:10.1016/j.marpetgeo.2010.11.006
  8. Steinthorsdottir M, Coxall HK, de Boer AM, et al. The Miocene: The Future of the Past. Paleoceanogr Paleoclimatol. Published online April 2021. doi:10.1029/2020pa004037

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .